Tisztára!

Természetes súroló:Csúnya lerakódások a konyhában,makacs foltok a fürdőszobában?
Ide egy igazán erős súrolóra van szüksége!
És elkészíthetjük csupán a kamránkban összeszedve a hozzávalókat.
Szódabikarbónához keverjünk annyi frissen facsart citromlevet,hogy kenhető pasztát kapjunk,és ezzel sikáljuk végig a felületeket.
Zsírkréta ellen:
Ha a gyerekeink zsírkrétával veszik célba a falainkat,főhet a fejünk,hogyan szabaduljunk meg a nemkívánatos műalkotásoktól.

  Dinnyés álomdiéta.




Csíkos,zöld,sárga,mézes-a dinnyével nem lehet betelni,,mert nem csak nagyon finom az íze,hűsít,hanem még laktat is,és segíti a fogyókúrát.
A dinnyének nemcsak a cukor-,hanem a kalóriatartalma is elhanyagolható.Vagyis bátran degeszre ehetjük magunkat belőle,akkor sem kell félnünk attól,hogy emiatt elrontottuk a diétánkat.Ugyanis 1 csésze görögdinnyében mindössze 46,a mézdinnyében 64,míg a sárgadinnyében 60 kalória van.Pontosan azért népszerűek a különböző dinnyediéták,mivel könnyen betarthatóak és változatosak is.

Munkahelyi étkezés

 Táplálkozás az évszakok szerint.

A tudatos vásárlási szokások kialakításával étkezési szokásainkat is tudatosabbá tehetjük,ha átgondoljuk,hogyan,melyik évszakban mit miért eszünk,és hol vásároljuk meg.
A globális kereskedelem egyik következménye,hogy ma már minden évszakban szinte mindenféle termény,élelmiszer kapható a hazai üzletekben.
Ha nem is mindenhol,de kis utánajárással beszerezhetjük a tőlünk távoli kontinenseken termő zöldséget,gyümölcsöt,akár húsféleségeket is.A magyar vásárlók közül azonban egyre többen választják a helyi termelők áruit.

 Aki a csirkehúst szereti.

Figyeljen oda az elkészítésére!A csirkehús kedvelt,könnyű húsféle,de főzéskor,sütéskor különösen ajánlatos néhány alapvető élelmiszer-biztonsági szabály betartása.
A háziasszonyok körében már abban is megoszlanak a vélemények,hogy kell-e,szabad-e főzés-sütés előtt megmosni a csirkehúst,vagy általában bármilyen húsféleséget.
A nyers csirkehúson a szemmel látható-és mosással eltávolítható-szennyeződések ( bélsár,csomagoló anyag maradék,sár,el nem távolított toll ) mellett,gyakran előfordulhat egészségre ártalmas baktérium,akár szalmonella is.

Erdőjárás,gombászás.

A gombákról,sokunknak csupán a gyerekkori mesekönyvek képei ugranak be elsőre.A mérgező,piros alapon fehér pettyes kalpagú légyölő galócánál és a fehér,termesztett csiperkénél megáll a tudományunk.
Pedig több száz ehető gombából válogathatunk kora nyártól késő őszig.Amikor kirándulni indulunk és gombászni támad kedvünk az őszi erdőben,legyünk nagyon óvatosak!Ha mi nem ismerjük a gombafajokat,semmiképpen ne kísérletezzünk!Hívjunk el valakit kísérőnek,aki a leggyakrabban előforduló,mérgező fajokat felismeri,és legalább a gyilkos galócát azonosítani tudja.Bár a gombák alig 3%-a mérgező,csak olyan gombát biztonságos felszedni,amelyet bizonyosan felismerünk.Vannak például olyan mérgező gombák,amelyek hasonlóságuk miatt könnyen összetéveszthetők ehető ,,párjukkal".Az eső a légyölő galócáról könnyen lemoshatja a pöttyöket,és máris eltűnt egy jellegzetesség.Éppen ezért a vadon termő,saját gyűjtésű gombát mindig vizsgáltassuk gomba szakellenőrrel!A gomba szakellenőr ök ingyenesen megvizsgálják a piacon.

 Lekvárnak,befőttnek,pálinkának...

Mi lehet a közös nevezője?




A szilva!A magyar hagyományokban legmélyebben gyökerező gyümölcsöt keresve a szilva mindenképpen a jelöltek között van.
Gondoljunk csak a szilvalekvár,szilvabefőtt,aszalt szilva,szilvapálinka évszázadok óta töretlen népszerűségére,a szilvákkal kapcsolatos helységnevekre ( például;Szilvásvárad,Újszilvás,Szilvásszentmárton ),és kifejezésekre ( például;hétszilvafás, nemes ).
Valamikor a szilva volt Magyarországon a legelterjedtebb gyümölcs,az 1895-ős összeíráskor több szilva volt hazánkban,mint minden egyéb gyümölcsfa együttvéve.Ez leginkább annak volt köszönhető,hogy a szilva viszonylag igénytelen-vagyis inkább nagy tűrőképességű,ezért gyakorlatilag kevés munkával szinte bárhol termeszthető.A szilvafák nagy része nem is kertekben,hanem szinte vadon nőtt mindenhol:mezsgyéken,utak mellett,szőlő között,ártereken.Így alakultak ki ( például;a Tisza és a Szamos mentén )az ártéri gyümölcsös,amelyek nagyobbrészt szilvafákból álltak.Ezekben a nagy kiterjedésű,félig vadon növő gyümölcsligetekben szelektálódtak ki azok a tájfajták,amelyek megalapozták ezen vidékek hírnevét,mint például a penyigei ( más néven ,,nem tudom")szilva,amely a méltán híres szatmári szilvapálinka alapanyaga.Az ilyen régi művelésmódú, ,,Dzsungelgyümölcsösnek" is nevezett ártéri gyümölcsösökből mára mutatóba is alig maradt.Kisar község határában egy 16 hektáros rész viszont máig megvan,természetvédelmi oltalom alatt áll.

A májunk az a szervünk, mely megszűri a méreganyagokat, aktív szerepe van a kiválasztásban, és a tápanyagok felszívódásában is segítségünkre van. Ha nem működik megfelelően, vagy túlságosan sok méreganyagot raktározott el, akkor különböző betegségek kialakulásával kell számolnunk:

• pattanások kialakulása
• levertség, fáradtság
• viszketés
• álmatlanság
• fejfájás
• szédülés
• megmagyarázhatatlan idegesség
• rossz hangulat

Nagyon sok olyan élelmiszerünk van, melyek segítségével könnyen méregteleníthetjük a májat.

Egyél meg 6 gerezd sült fokhagymát.

          Egyél meg 6 gerezd sült fokhagymát!
És nézd meg,mi történik a testeddel 24 óra alatt.

A fokhagyma kétségtelenül igen hasznos növény.Ha nagyobb mennyiségben elfogyaszt belőle,már egy nap alatt reagál rá a szervezete.Hogyan?Megmutatjuk.

A fokhagyma  kétségtelenül egyik legegészségesebb.A nyers fokhagyma tradicionális népi orvosság.Kiváló ellenszere a magas és alacsony vérnyomásnak,segít a szívbetegségek elkerülésében,és a koleszterinszintet is rendben tartja.A fokhagyma ugyanis meggátolja egy bizonyos hormon termelődését,ennek folytán jót tesz az ereknek.Ha megevett 6 gerezd sült fokhagymát ( egészben hagyva könnyebb megsütni,sült változata is ugyanolyan egészséges )mi történik a szervezetben az elkövetkező 24 órában?