Úgy tűnik, a külföldiek előtt is beigazolódni látszik a paprika-hagyma-zsír szentháromsága. Mindenbe teszünk paprikát, vagy frissen, vagy őrölten, vagy erős paszta formájában – lecsó, paprikáskrumpli, pörköltek, gulyás, stb.

Minden tetejére rárakjuk, ha tehetjük – ezt személyes tapasztalatból állítom én is, több függőt is ismerek. Megy a csirkepaprikásra, a bablevesbe, a rakott krumplira, a túrós tésztára, a gombapörköltre, a lángosra, a rakottasokra, a majonézes salátákba, de kenyérre, sőt, smack levesbe is! (Láttam.) Az pedig köztudott, hogy igazi magyar tejfölt sehol máshol sem kapunk – a sour creme vagy creme fraiche hasonlóak, de egyik sem az az igazi magyar íz.

A másik furcsaság – a darabos magyar túró elég megosztó a külföldiek körében, főleg, hogy egész sok mindenbe belekerül, akár sósan, akár édesen is. A túrórudiról nem is szólva – a cukros-csokis túrórúd elég sokaknál kiüti a biztosítékot, akik nem azon nevelkedtek, mint mi.

Csirkeláb a levesben. Pacal. Velő. Zuza. Szív. Máj. Kakashere. Mi mindent megeszünk.

Sok külföldi szintén megütközik rajta, hogy gyakorlatilag szilárd halmazállapotú zsírt kenünk a kenyerünkre, de a zsírszalonna sem kivétel ezalól. A bacon viszont az – azért, mint tudjuk, világszerte rajonganak mások is.

Véres hurka, sült vér, disznósajt, vesevelő, kocsonya. Többen megértjük a szörnyülködést.

Igen, mert van, aki még a nokedlis pörkölthöz vagy a tésztaételekhez is harapja. Meg a levesekhez. Vagy köret mellé. Miért? Kérdezik sokan.

A nyugati országokban a mákgubó teljesen összekapcsolódik a mákteával, ópiummal, heroinnal, ezért számukra elrettentő, ha meglátják, hogy mi rászórjuk a tésztára, vagy kenyerek, zsömlék tetejére.

Miért? Miért nem sós és forró, húsos, zöldséges, stb, miért hideg, rószaszínű és édes??

Forrás: http://www.nosalty.hu/ajanlo/10-magyar-kaja-amitol-total-kiborulnak-kulfoldiek